október 3. péntek

október 3. péntek

***************************************************************

 

URam, szabadító Istenem, hozzád kiáltok éjjel-nappal. Jusson hozzád imádságom, figyelj esedezésemre! (Zsoltárok 88:2-3)

Nagy nyomorúságot hordozó ember szavai ezek. Ezt onnan tudjuk, hogy éjjel-nappal kiált az Úrhoz. A nyomorúság általában közelebb visz Istenhez. Legyen szó személyes életünk testi-lelki fájdalmáról, vagy hozzánk igazán közel álló ember szenvedéséről, a legjobb, legbölcsebb, amit tehetünk az az imádság.

A zsoltáros önmagáért könyörög. Istentől vár szabadítást. Ki mástól is várna – kérdezhetnénk, ha nem tudnánk, hogy olykor bizony még a nyomorúságainkban sem az Úr az első, akit felkeresünk. Pedig a hívő ember életének alapja, segítségének forrása, nyomorúságaiban menedéke az Úr. Igaz, az Úr nem mindig válaszol azonnal. Alapigénk 2. mondata arra utal, hogy mennyire türelmetlen tud lenni az ember, ha nem akkor jön Isten segítsége, amikor mi szeretnénk.

Nyomorúságban vagy? Imádkozz! Akár éjjel-nappal. Azt érzed, hogy nem válaszol az Úr? Hidd el, nem hagyja könyörgéseidet válasz nélkül, csak légy türelmes, ő nem feledkezik meg rólad.

***************************************************************

A nap gondolata:

A szenvedések lehántanak az emberről minden kölcsönvett hitet, és arra kényszerítenek bennünket, hogy mindenki a saját maga forrásából merítsen. A bajok közepette minden mesterséges támasz kidől, és az ember nem támaszkodhatik több hitre, mint amennyi saját magának van. (Fosdick)

 

******************************************************

Imádság:

Istenem! Hálás vagyok neked azért, mert minden élethelyzetben kereshetlek. Jöhetek gondjaimmal, nyomorúságaimmal és te meghallgatsz és válaszolsz nekem. A te közelséged oly igen jó. Áldalak érte. Ámen

október 2. csütörtök

október 2. csütörtök

***************************************************************

Mert ha megvan a készség, az aszerint kedves, amije kinek-kinek van, nem aszerint, amije nincs. (2Kor 8:12)

 

Mai Igénk abból a szakaszból való, melynek az a címe az újfordítású Bibliában, hogy Krisztus példája legyen a gyülekezeti adakozás mértéke. A keresztyén ember számára Krisztus a példa mindenben – ez a gondolat rendben is van, de a folytatás is? Hogy mire gondolok? Arra, hogy a manapság önmagát Krisztus tanítványának tartó emberek gyülekezetbe járnak és adakoznak is? Természetesen igen, mondhatjuk nagyon sokan, és az a jó, ha mindez természetes a hívő életünkben. Ám egyre többeknek nem az. Vajon ők hogyan gondolják az Isten népéhez való tartozást és az adakozásban való részvételt?

Én most azokhoz szeretnék szólni, akik tagjai egy gyülekezetnek, akik láthatóan is odatartoznak Isten népéhez, mert közösséget vállalnak más, hozzájuk hasonló, bűnös, de kegyelmet nyert emberrel. Hogyan adakozunk? Mi a mértéke adományainknak? Az Ige azt mondja: amink van, abból adjunk. Ez olyan egyértelműnek tűnik, de nem így szoktunk cselekedni? Időnként nem. „Adnék én, ha több lenne.” „Ha megnyerném a lottó ötöst, sokat adnék.” Ebben a témakörben ez két jellemző gondolat. Két jellemzően téves gondolat és van még jó néhány ilyen. Ugyanis amink nincs, abból nem adhatunk. Amink van – legyen az emberileg sok vagy kevés – abból adjunk jó szívvel, Isten iránt hálás lélekkel. Ilyen a gyülekezeti adakozásunk? Ne másokhoz mérd adományaidat, hanem ahhoz, amit nálad helyezett el az Úr…

 

***************************************************************

A nap gondolata:

Aki a mennyben aratni akar, annak a földön vetni kell.

 

******************************************************

Imádság:

Uram! Köszönöm, hogy tagja lehetnek egy gyülekezetnek, azon belül pedig megélhetem a Neked tetsző adakozást. Köszönöm az anyagi javakat, melyeket nálam helyeztél el, tudom, nem véletlenül. Használni akarod általam is. Add, hogy ne legyek fösvény, fukar, hanem abból, amim van, tudjak adni örömmel és készségesen. Ámen

október 1. szerda

október 1. szerda

***************************************************************

Az az indulat legyen bennetek, ami Krisztus Jézusban is megvolt… (Fil 2:5)

 

Vannak indulatos emberek. Ők könnyen kijönnek béketűrésükből és hamar felcsattannak, valamint előfordul, hogy nem igen válogatják meg szavaikat bizonyos esetekben. Á, én nem ilyen vagyok – mondhatod magadban megnyugodva, amikor olvasod ezeket a sorokat. Ez örvendetes, ha így van. De szokott-e elragadni a hév időnként, kiborít-e a házastársad, a gyermeked, a munkatársad, a szomszédod, vagy bárki, hogy indulatba jöjj és felemeld a hangodat? Ugye ez már veled is megesett néhányszor? Ha igen, akkor ne bagatellizáld el. Van, aki megteszi. Ó, én is ember vagyok, ez bárkivel előfordulhat. Egy kis indulat, ajtócsapkodás, ez belefér. Tényleg? Aztán csodálkozol, hogy szétesik a házasságod, elidegenedik tőled a gyermeked, nem bízik meg benned a munkatársad? Ne csodálkozz, inkább kezeltesd magad: engedd, hogy az Áldott Orvos, az Úr Jézus kezelésbe vegyen! Tanulj Jézustól, aki alázatos és engedelmes volt Atyja iránt. Ő nem önmagát állította a középpontba, hanem az Atya vele való akaratát, ezért tudott még a kereszten is imádkozni azokért, akik odajuttatták. Nekem van mit tanulnom Jézustól az indulataimmal kapcsolatban is. Te hogy látod saját helyzetedet?

***************************************************************

A nap gondolata:

Aki megtalálja Jézust, drága kincset, sőt mindenekfelett való kincset talál. És aki elveszti Jézust, nagyon sokat, sőt többet veszít az egész világnál. (Kempis Tamás)

 

******************************************************

Imádság:

Uram Jézus! Olykor elragad az indulat. Nem, nem az, amelyik benned volt, hanem az a nagyon is emberi. Kérlek, formálj engem, hogy élethelyzeteimben téged képviselhesselek és ez még az indulataimon is jól látsszon. Ámen!