november 10. hétfő

Napi Ige és gondolat

*****

  1. november 10. hétfő

***************************************************************

 Megszakíthatatlan folyamatosság – 1.

Örök rendelkezés ez. (3Móz 24:9)

Mi emberek szeretjük a folyamatosságot. Kedveljük, ha kiszámíthatóak az életünkben a dolgok. Ilyen az, amit pl. pénzügyeink terén is elvárunk. Legyen olyan anyagi forrásunk, ami szüntelen biztosítja a megélhetésünket. Ne kelljen aggódnunk azon, hogy ma van, holnap pedig nincs meg a betevőre való. Sajnos épp a mai világban válik ilyen tekintetben sokak élete ebben bizonytalanná, a válság előretörésével. De ez húzza alá még inkább, hogy a létbizonytalanságot senki sem szereti.

De szeretjük a folyamatosságot emberi kapcsolatainkban is. Értékeljük a hűséges, szeretetteljes hozzáállást, ha kitartanak mellettünk mások, és nemcsak addig kellünk nekik, amíg hasznukra vagyunk. Ez a hűség az alapja a házastársak egymáshoz való viszonyának és ez a folyamatos szeretet ad olyan keretet a családnak, ahol a gyermekekről való gondoskodás is folyamatos.

Ugyanakkor nemcsak szeretjük a folyamatosságot, de mi magunk készek is vagyunk érte tenni. Gondoljunk arra, hogy éveken keresztül tanulunk, hogy olyan munkánk legyen, ami biztosíthatja megélhetésünket, de ilyen az élethosszig tartó tanulás is, amit azért vállalunk, hogy mindig, folyamatosan frissek legyünk, és képesnek mutatkozzunk megküzdeni az éppen aktuális kihívásokkal. (Berencsi Balázs)

***************************************************************

A nap gondolata:

Minél inkább törekszünk az igazság felé, annál nagyobb szükségünk van a pontosság és aprólékosság tulajdonságaira. (C.W.Gluck)

******************************************************

Imádság:

Istenem! Hálás vagyok folyamatos szeretetedért, kegyelmedért, gondviselésedért, mely körül vesz engem is. Ámen

november 9. vasárnap

Napi Ige és gondolat

*****

  1. november 9. vasárnap

***************************************************************

 Akik bálványokhoz ragaszkodnak, mind szégyent vallanak, mert maguk a mesterek is csak emberek. (…) Aki hamuban gyönyörködik, azt félrevezeti a saját megcsalt szíve. (Ézsaiás 44:11.20.)

 

 

Isten szemben a bálványokkal „Füves legelőkön terelget, csendes vizekhez vezet engem.”/Zsolt. 23,2/ Ő nem a semmit sem érőt kínálja nekünk, hanem az osztályon felülit. Mindig többet és nagyobbat, mint amit én el tudok képzelni Őróla. Tehát ne a látásomat, ne az akaratomat, sajátos képzelgésemet, hanem a hitemet kezdjem el használni.

A hitemet, mely egyértelműen tanúsítja azt, – ha nem a magam módján „vallásoskodom”, – hogy Isten nem valahol a sor végén kap helyet bennem, hanem a legelső pozícióba kerül. A szívemet ugyanis nem bálványgyártásra kaptam, hanem arra, hogy az Úré legyen! „Szívemet hozzád emelem és benned bízom Uram” mondja a 25. zsoltárunk első verse.

Testvér! Isten nélkül, feloldódás és halál vár az emberiségre. Ránk, akiknek állítólag nincs képünk Istenről. De ez tényleg így van?

Nem! Mert ez az utolsó helyre száműzött Teremtő, az idők teljességében megjelent Fiában, Jézus Krisztusban, láthatóvá lett és én a Bibliából – Isten kijelentéséből – láthatom meg Őt. Akkor is, ha gyászolok, ha támadnak és akkor is, ha emberileg nincs kiút az életemben. Akkor is! Mert én nem hamuban, hanem az Úrban gyönyörködöm, akiről tudom, megadja szívem kéréseit! (Lovász Krisztián)

 

***************************************************************

A nap gondolata:

A jó vezető pontosan olyan, mint egy kertész: felelősséget kell vállalnia azért, amit elültetett. Néha ki kell kapálnia a vadhajtásokat, de a jövőért dolgozik, azokért a gyümölcsökért, amelyek majd később fognak megérni. (Nelson Mandela)

******************************************************

Imádság:

Uram! A szívemet átadom én, leteszek mindent lábad elé… Ámen

november 8. szombat

Napi Ige és gondolat

*****

  1. november 8. szombat

***************************************************************

 Akik bálványokhoz ragaszkodnak, mind szégyent vallanak, mert maguk a mesterek is csak emberek. (…) Aki hamuban gyönyörködik, azt félrevezeti a saját megcsalt szíve. (Ézsaiás 44:11.20.)

 

 

Hogy mennyire is aktuális ez az Ige a mai napon, semmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a környezetünkben is tömegek élnek úgy, hogy csak a maguk módján vallásosak. Vallás. Teremtsünk istent/ket a magunk képére és hasonlatosságára és a mi igényeinkre.

Az ember a mozgató, alkotó; ő az, aki istenné válik, hiszen mindig irányítani akar. Ha kell, tapos, ha kell, üt, ha kell, hazudik, ha kell, ármánykodik. „Olyanok lesztek, mint az Isten.”/1Móz3,5/ – szólt a kígyó és a mai napig is oly sokakat téveszt meg és dönti romba az életet. Üzeni ma is, hogy cseréljétek fel a sorrendet! Nemet a házasságra, igent az élettársi kapcsolatra. Nemet a gyermekre, igent a szingliségre. Nemet a szorgalmas munkára, igent a naplopásra és a törvénytelenségre. Nemet az erkölcsre, nemet az értékre, igent a divat kínálta szennyre és szemétre.

Veszélyes ez! Életveszélyes, amikor azt hiszi a fiatal, hogy szabad, hogy felnőtt, így övé a világ, és közben olyan utakra lép, ahol szíve önmaga és a szórakozás bálványával visszafordíthatatlan utakat jár be.

Erre mondja Ézsaiás azt, hogy Aki hamuban gyönyörködik, azt félrevezeti a saját megcsalt szíve. A bálványok embertől származnak, élettelenek, jogosan kérdezi az Ige, hogy hogyan lehet ereje bármelyiknek is, ha a készítője is elfárad? Ezt a becsapást hívták úgy a régiek, hogy hamun legeltetnek, azaz az ilyen pásztorok felperzselt legelőre viszik a nyájat. De nekünk nem ilyen Istenünk van. Ismered a Jó Pásztort, Jézus Krisztust? Engeded, hogy Ő vezessen? (Lovász Krisztián)

 

***************************************************************

A nap gondolata:

Nagy emberek dicsőségét mindig össze kell mérni azzal a móddal, ahogyan megszerezték. (La Rochefoucauld)

******************************************************

Imádság:

Uram Jézus! Köszönöm, hogy pásztorom vagy. Vezess engem oda, ahol látni kívánsz! Ámen

november 7. péntek

Napi Ige és gondolat

*****

  1. november 7. péntek

***************************************************************

 Akik bálványokhoz ragaszkodnak, mind szégyent vallanak, mert maguk a mesterek is csak emberek. (…) Aki hamuban gyönyörködik, azt félrevezeti a saját megcsalt szíve. (Ézsaiás 44:11.20.)

 

Az a megállapítás miszerint van valami, vagy valaki, ami, vagy aki nagyobb az embernél, a legemberibb és a leghitelesebb. Vannak élethelyzetek, melyek láttatják velünk, hogy mennyire kicsi is az ember. Sebezhető, törékeny, múlandó. Ebben a sebezhetőségében indulna tehát tovább, de ugyancsak Kálvin szavaival, nem vezet út az embertől Istenhez…

Bennünk, a szívünkben mégis ott van egy sajátos istenkép megteremtése, gyártása. Olyat mondani Istenről, ami nem igaz. Olyat várni Tőle, amit nem ígért meg. Olyannak elképzelni Őt, amilyen nem is létezik.

Na ezért veszélyes azt kijelenteni, hogy a magam módján vallásos vagyok. A maga módján vallásos ember alkot. Képzeleg, álmodik, szellemileg barkácsol, pontosan úgy, mint Ézsaiás korában a kézművesek, akik a választott nép körében is népszerű isteneket faragták.

A fát említi a szentíró. Azt, amelyiket igen széles körben lehet használni: tüzelésre, sütésre, világításra. A mester „istent is csinál belőle”. A sok közül, amire használható a fa, még esetleg istent is lehet faragni. Abból, ami marad a fából. A maradékból. Első a jóllakás és a melegedés, aztán a sor végén, ha úgy tetszik, jöhet még egy, mert istent is lehet csinálni belőle. A semmit sem érő fatuskóból, végül isten lesz. Szép. Jobb híján. Ha már másra úgy sem jó, akkor legyen belőle egy kezelhető isten(ke)… (Lovász Krisztián)

 

***************************************************************

A nap gondolata:

Tér és idő végtelenül elválaszt bennünket Istentől. Merrefelé keressük Őt? Hogyan indulhatnánk el feléje? Egy lépésünk sincs fölfelé! Istennek kell lejönnie hozzánk a mindenség meredekén át. (Simone Weil)

******************************************************

Imádság:

Uram! Én nem a magam módján akarok vallásos lenni, hanem az általad készített módon óhajtok tanítványodnak bizonyulni és utaidat járni. Ámen

november 6. csütörtök

Napi Ige és gondolat

*****

  1. november 6. csütörtök

***************************************************************

Akik bálványokhoz ragaszkodnak, mind szégyent vallanak, mert maguk a mesterek is csak emberek. (…) Aki hamuban gyönyörködik, azt félrevezeti a saját megcsalt szíve. (Ézsaiás 44:11.20.)

 

Miközben szívünkre, mint bálványgyártó műhelyre tekintünk, aközben azt is látni kell, hogy valóban, „gyártás” közben, alkotás hevében az ember tulajdonképpen utat épít. Gondoljunk csak bele: teremtünk gondolatokat, ideákat, gerjesztünk erőforrásokat és mindezeket a saját igényeink, önös céljaink elérése érdekében. Jobb esetben arra vágyunk, hogy találkozzunk a transzcendenssel, a természetfelettivel, arra vágyunk, hogy utunk során célba érkezzünk. Szokták mondani Istennek, valami Mozgatónak, Univerzumnak, de mindenképpen valami, valaki olyannak, ami, és aki nagyobb, mint az ember. Rosszabb esetben azonban ezeket a bálványgyártó műhelyben kreált dolgokat és erőket nem találkozásra, hanem szétszakításra használják az emberek. Testvér! A te szíved ne bálványokat gyártson, hanem keresse az élő Isten közelségét, a Vele való kapcsolat szorosságát. Akkor ledőlnek a bálványok és szíved központját az az Isten foglalja el, akit az megillet… (Lovász Krisztián)

 

***************************************************************

A nap gondolata:

Lelkemet a mindenható Istennek ajánlom, kit mindig mint a legfőbb jót forrón imádtam, habár tőle emberi gyarlóságomnál fogva sokszor el is távoztam, amit keserűen sirattam éltemen keresztül, s most is szívszaggatva bánok. (Széchenyi István)

******************************************************

Imádság:

Uram! Minden bálványt irts ki a szívemből! Ámen

november 5. szerda

Napi Ige és gondolat

*****

  1. november 5. szerda

***************************************************************

 Akik bálványokhoz ragaszkodnak, mind szégyent vallanak, mert maguk a mesterek is csak emberek. (…) Aki hamuban gyönyörködik, azt félrevezeti a saját megcsalt szíve. (Ézsaiás 44:11.20.)

 

 

         Mai Igénk bizony könnyen megtévesztheti a ma emberét. Jelesül, hogy bálványimádás és kéz alkotta szobrok határtalan tisztelete, mondhatni imádása Ézsaiás próféta korának és egyáltalán az ókornak volt a bevett szokása. Talán egyből az juthat eszedbe, hogy bálványokról beszélni 2014-ben finoman szólva sem aktuális. Anakronizmus, azaz korhoz nem illő dolog.

         De vajon tényleg így van-e? Vajon tényleg felesleges dolog beszélni bálványokról és bálványozásról jelenünkben?

         Hadd emeljem ki Kálvin János egyik gondolatát e tekintetben, amit a reformáció századában, és nem az ókorban így fogalmaz: „Az ember szíve bálványgyártó műhely.”

         Ebben a műhelyben pedig megállás nélkül folyik a gyártás. Tehát nincs leállás. Az ember szívében folyamatosan „képződnek” azok a teremtmények, hiedelmek, melyeknek a világon semmi közük nincsen Istenhez, templomhoz, vagy éppen a Szentíráshoz. Isten maga fogalmazta meg a talán sokakat megdöbbentő gondolatot: Csalárdabb a szív mindennél… (Jer 17:9) Hiszel az Úrnak? Vagy áltatod magad? (Lovász Krisztián)

 

***************************************************************

A nap gondolata:

Szabad-e, ha csak egy pillanatunk van is egy ember megmentésére, halogatnunk a segítséget? (Hoffmann)

******************************************************

Imádság:

Tiszta szívet teremts bennem Istenem, mely érted él, és amely rád hangoltan él. Ámen

november 4. kedd

Napi Ige és gondolat

*****

november 4. kedd

***************************************************************

 

Mert más alapot senki sem vethet a meglevőn kívül, amely a Jézus Krisztus. (1Kor  3,11)

 

Jézus az alap. S Ő nemcsak a földi életben tart meg. Ez az alap megtart az örök életre. Láthatjuk, hogy itt a földi életben is hova jutnak az Isten által készített alapot semmibe vevők, összeomlanak, mint az alap nélküli házak. Megkérdeznek bennünket, mit tud az egyház tenni most? Merre van a jövő? Nem lehet ezekre a kérdésekre másként válaszolni, csak piruló arccal, csak bűnbánattal, mert elrontottuk mi is az építkezést.

Testvér! Emberek számonkérése is kínos, de túlélhető. Életünk végén Isten fog megkérdezni: mit kezdtél a jó alappal? Mit építettél rá? Egyáltalán ráépítettél? Akkor kevés lesz: tévedtem. Akkor kevés lesz: oly korban éltem én, amikor mindenki úgy élt, ahogy én.

Ha az alapra építettünk, talán a munkánk akkor is kárt vall, mert szalma volt, és a tűz megemésztette, de ha minden gőgtől megszabadulva a Krisztusra építettünk, akkor az alapért, Krisztusért, a bűnbocsánatért örök életet kapunk.

Nagyon jól tudjuk, hogyan lehet egy házat felépíteni, amely néhány évtizedre ad otthont. Elborzadok, hogy életünk, az örök életünk építésénél megelégszünk a látszatmegoldásokkal. Utána csodálkozunk, hogy összeomlanak életek.

Sok titok takarja a jövőt. Jobb is, hogy a jövő rejtve van, de egy biztos, Atyánk szilárd alapot adott, ez az alap Jézus Krisztusban a miénk lett. Nincs más, amire érdemes építeni. Mondjuk el ezt gyermekeinknek és unokáinknak. Valódi keresztyének akkor leszünk, ha ezt az alapot nemzedékről nemzedékre, újra és újra megkeressük, egymásnak megmutatjuk, s ráépítünk. (Prókai Árpád)

***************************************************************

A nap gondolata:

A Lélek segíti erőtlenségünket, s ezért a legerőtlenebbnek látszó testvér a legegyszerűbb mondataival Isten színe előtt többet jelent, mint bármely bőszavú, szép beszédű atyafi, laikus vagy lelkész… A Lélek segítsége megmutatkozik gyakorlati módon, látható, megfigyelhető tettekben. Rávezet a megoldásokra, s ezekben a megoldásokban ismét felhasználja az úgynevezett erőtleneket, hogy a mennyei, felsőbbséges erő megmutatkozzék. (Udvarnoki Béla)

******************************************************

Imádság:

Uram Jézus! Köszönöm, hogy a rám bízottak számára is felmutathatlak téged, mint az egyetlen valóságos alapot, melyre építeni érdemes. Ámen

Csendeshét Berekfürdőn – 2014.október 13-17. (beszámoló)

Egyházmegyei Csendes-Pihenő Hét Berekfürdőn

A Nyírségi Református Egyházmegye idén is megrendezte Csendes-Pihenő Hetét Berekfürdőn, a Megbékélés Házában. A 2014. október 13-17. között lebonyolított Csendes-hetet nagy érdeklődés övezte. Gyülekezetünk évről évre képviselteti magát egy kis csapattal. Egyik testvérünk a következőképpen számolt be röviden az átéltekről:

Egy napfényes őszi napon négyen érkeztünk meg Berekfürdőre.

Az Egyházmegye 27 gyülekezetéből 135 fő jött el. Sokan közülünk már ismerősként üdvözöltük egymást, hiszen nem először jártunk itt. A Csendes-hét fő témája az Egészség volt. Reggel és este áhítatok indították illetve zárták napjainkat, melyeken az Egyházmegye fiatal lelkészei szolgáltak. A nyitó áhítatot Dr. Gaál Sándor esperes úr tartotta.

Testi egészségünk megőrzése érdekében minden reggel tornával kezdtünk. Majd előadásokat hallgathattunk. Örömmel hallgattuk és épültünk Kállai Imre debreceni beosztott lelkész, jelenleg az orvosi egyetem végzős hallgatójának előadásából, melynek címe: A hit, lélek, egészség volt.

Éltünk a helyi gyógyfürdő kínálta nagyszerű lehetőséggel, valamint elsétáltunk a református templomba is. Gál Judit kórház lelkész előadása is léleképítő volt. Témája „Betegágyban és beteg ágy mellett”. De részt vettünk egy hangulatos, közösségformáló vetélkedőn is. Dr. Imre Sándor, a Debreceni Egyetem Belgyógyászati Intézet Gerontológiai Kutató Csoportja vezetőjének előadása is figyelemfelkeltő volt. Témája: az aktív időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás jelentősége a jövő társadalmában. Minden nap bőséges és finom reggeli, ebéd és vacsorában volt részünk. Nagyon sok egyházi énekeket tanultunk.

Amikor eljött az utolsó nap, fájó szívvel, de testben és lélekben feltöltekezve utazhattunk haza. Az itt eltöltött napok felejthetetlenek számunkra.

Mindezért Istené a dicsőség!

Tóth Miklósné, presbiter

 

Berekfürdő

 

 

Gyászolók vasárnapja

Kedves Testvérek!

A Tiszavasvári Református Egyházközség idén is megemlékezett az elmúlt egy év során elhunytakról. 2014. november 2-án, a gyászolók vasárnapja elnevezésű istentiszteleten Isten vigasztaló üzenete hangzott a szomorú szívűek számára, és egyben név szerint is megemlékeztünk azokról, akiket az elmúlt 12 hónapban református szertartás szerint búcsúztattunk temetésük órájában. Istenünk vigasztalását kívánjuk a gyászoló és emlékező testvéreinkre!

Jézus mondja: Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is.

november 3. hétfő

Napi Ige és gondolat

*****

  1. november 3. hétfő

***************************************************************

 

 

Mert más alapot senki sem vethet a meglevőn kívül, amely a Jézus Krisztus. (1Kor  3,11)

 

Az építkezés a jó alapvetés után sem közömbös. Ha tartós és tartalmas életet szeretnék élni, akkor minden cselekedetemet az alaphoz, Jézus Krisztushoz mérjek: „aki tegnap, ma és mindörökké ugyanaz.” (Zsid 13,8) Kérdezzük meg magunkban, mielőtt döntünk, vajon Krisztus mit szól hozzá? Nem az a fő kérdés, mit szólnak hozzá az emberek. Nem az a fő kérdés, mit jeleznek a gazdasági mutatók. Nem az a fő kérdés mit enged meg, vagy mit kíván meg a közerkölcs. Ha tartós házat szeretnék a Szentléleknek építeni, akkor az alaphoz, Jézus Krisztushoz mérjem a cselekedeteimet, szavaimat. Láthatjuk, hogyan omlanak össze életek, amelyek úgy építkeztek, hogy csak a jelen gazdasági mutatóit vették figyelembe. Életek, amelyek csak a közerkölcsre építettek. Fiatalok élték az életüket, közben szüleik elmagányosodtak. A termelés növekedett, közben megöltük a teremtett világot. Emelkedett az életszínvonal, közben elveszítettük az emberi kapcsolatokat. Több kenyér került az asztalra, nem számított, hogy milyen eszközökkel, csak meglegyen mindene a gyermekünknek.

Lélekben engedjük le a függőónt, gondoljuk végig napunkat, hogy minden cselekedetünk az alapra épüljön, a bűneinkért maghalt Jézus Krisztusra. (Prókai Árpád)

***************************************************************

A nap gondolata:

A reformáció kora előtti évszázadokban a Szentírás tanítása helyett inkább a hagyományok kerültek túlsúlyba, tehát az, amit az ember csinált, az ember mondott, az ember épített valamiféle Bábel-toronyként, ami beárnyékolta, elfedte Isten igéjének a tiszta voltát és Istennek kegyelemből való idvezítését.  (Csete Szemesi István)

******************************************************

Imádság:

Uram! Köszönöm, hogy jó alapra, Jézusra építhetem életemet, de segíts abban is, hogy amit ráépítek, az is Neked tetsző legyen. Ámen