2015. január 31. szombat

Napi Ige és gondolat

*****

2015. január 31. szombat

***************************************************************

Hagyd becsukódni az ajtót

 

„Hogy…adjak nékik ékességet a hamu helyett, örömnek kenetét a gyász helyett…” Ézsaiás 61:3

 

Egy alkalommal, amikor egy kormányépületen mentem keresztül, dupla fotocellás ajtókon kellett átmennem, amik néhány méterre helyezkedtek el egymástól. Amikor átmentem az elsőn, meg kellett várnom, míg az teljesen becsukódott, hogy a másik kinyíljon.

Amíg az első ajtó közelében maradtam, a másik nem nyílt ki. Ugyanez az elv érvényes az életben is. Ha a sebeidet nyalogatod, és magadat sajnálod, az sehová sem vezet. Hagynod kell, hogy az ajtó becsukódjon. Engedd el a csalódást. Engedd el a bukásokat. Nem tudod megváltoztatni a múltat, de meg tudod változtatni a jövőt. Menj tovább, és meg fogod látni az új dolgokat, amiket Isten készített el számodra.

Az Ige azt mondja, hogy Isten hamu helyett az örömnek kenetét adja. A kulcs abban rejlik, hogy el kell engednünk a hamut ahhoz, hogy az öröm kenetét élvezhessük. A hamu az összetört álmainkat, a bukásainkat, a csalódásainkat és a fájdalmainkat jelenti. Mindnyájunknak kijutott a maga része a hamuból. Ha a múlthoz ragaszkodunk, nem lehet miénk az öröm kenete. Hit kell ahhoz, hogy kimondjuk: „Istenem, megbocsátok annak, aki megbántott.”

Most azt mondhatod: „Annyira megbántottak, hogy képtelen vagyok megbocsátani.” Én erre azt mondom, ha nem engeded el a régit, nem kaphatod meg az újat, és ezzel nagy árat fizetnél. Vagy valaki más így szólhat: „Imádkoztunk édesanyánkért, és anyukáddal ellentétben, ő nem gyógyult meg. Nem értjük az egészet.”

Nem állítom, hogy mindent értek. Egyszerűen arra kérlek, hogy engedd el a hamut. Engedd el a csalódást, mások hibáztatását. Fogd a hamut – az összetört álmaidat, fájdalmaidat, bukásaidat, kérdéseidet – és tedd le Isten kezébe, és mondd el Neki: „Istenem, ez nem volt tisztességes. Megbántottak. A terveim kudarcot vallottak. De nem vagyok hajlandó a visszapillantó tükörbe nézni. Megígérted, hogy az öröm kenetét adod a hamu helyett. Így most elengedem a keserűséget. Megbocsátok annak, aki megbántott. Elengedem a csalódást. Hagyom, hogy a régi ajtók becsukódjanak, hogy átléphessek az új ajtón, amit Te nyitsz meg számomra.” (Prókai Árpád)

***************************************************************

A nap gondolata:

Isten megteremtett bennünket. Isten szeretete által létezünk. Az Ő elhatározása és akarata szerint. Az Úr kijelölt egy utat számunkra. Miért esünk kétségbe? Miért kérjük számon Istent? Jézus útja könnyű volt? Az Ő útja, aki megannyi fájdalmat és botrányt szenvedett értünk, a bűneinkért? De miért? Hogy végtelen és felfoghatatlan szeretete és irgalma által megváltson bennünket! Önzetlenül, ingyenesen…

******************************************************

Imádság:

Uram! Taníts feldolgoznom a múltat, annak minden nehézségével együtt. Hogy a sebeimet ne nyalogassam, hanem engedjem, hogy Te kötözd be, én pedig ne tépkedjem fel a sebet, mert csak fájdalmat okozok. Taníts benned bízni és igazán megbocsátani. Ámen

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük