2014.október 30. csütörtök

Napi Ige és gondolat

*****

október 30. csütörtök

***************************************************************

Ha a bűnöket számon tartod, Uram, Uram kicsoda maradhat meg? Hiszen Te nálad van a bocsánat, hogy féljenek Téged! (Zsolt 130: 3-4)

 

Egy asszony nem tudott istentiszteletre elmenni, megkérdezte a templomból hazafelé tartó ismerősét: Miről beszélt a tiszteletes úr? A megkérdezett legyintett egyet a kezével és azt felelte: A bűnnel bajlódott, mint mindig!

Mindig ezzel bajlódunk mi is, mert ez a legkomolyabb baja életünknek. Sokszor azzal küszködünk, milyenek voltak velünk szemben mások, hogy voltak erre vagy arra képesek?  Küszködünk, mert szeretnénk elfelejteni, vagy jóvátenni, amit vétettünk. Hány ember megsértette feleségét, és másnap hozza a csokor virágot, mert úgy gondolja: most már jóvátettem a vétkem! Próbálunk valami olyat tenni, amivel a másikat kiengesztelhetjük, vagy igazolhatjuk magunkat: nem voltam hibás, nem úgy gondoltam!

Rettenetes dolog, amikor már nincs bocsánat. Amikor már elkéstünk egy bocsánatkéréssel. Hány ember gyötrődik ezen egy haláleset után! Jönnek a gyászolók a lelkipásztorhoz és elmondják, hogy elkéstek egy bocsánatkéréssel, vagy éppen nem bocsátottak meg az elhunytnak, amíg élt, és vádolja őket a bűntudat. Olyan is van, hogy időben rájövünk, bocsánatot kell kérnünk valakitől, de ő nem akar megbocsátani. Nem tudja elfelejteni, amit ellene vétettem. (Prókai Árpád)

 

 

***************************************************************

A nap gondolata:

A felébredt lelkiismeretnek megborzadása és izgatottsága még nem igazi bűnbánat. Az igazi bűnbánat Istenhez való vonzódás.

 

******************************************************

Imádság:

Uram! Mennyit bajlódom én is a bűnnel, de köszönöm a Krisztusban kínált bűnbocsánatot. Ebből a kegyelemből élek naponta. Ámen

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük