Hónap: 2014 november

Napi Ige és gondolat

*****

4. november 20. csütörtök

***************************************************************

Hálaadás 3.

 

„…mindenért hálát adjatok.”  (1Thesszalonika 5,18)

 

Nézd az élet szép oldalát! – halljuk sokszor. Most ez az ige is valami hasonlót hangsúlyoz: mindenért tudj hálát adni. Ha azonban mi csak a rossz dolgokkal vagyunk elfoglalva, akkor egészen bizonyosan így állunk meg Isten előtt: ne haragudj Uram, de most igazán nehezemre esik, hogy megtaláljam életemben azt, amiért örülhetek, s ami hálára indítson.

Egészen bizonyos, hogy sokunknak meg kell tanulnunk hálát adni. Ezzel nem azt akarom mondani, mintha a hálaadás hiánycikk lenne életünkben, de legtöbb esetben csak akkor következik be, ha valami eget rengető csoda, vagy nagy dolog történik velünk. Ha a napjaink úgymond eseménytelenek, ha semmi sem változik, ha egyre csak arra a következtetésre jutunk, hogy ennél már csak nehezebb évek jönnek, akkor könnyen vakvágányra jutunk.

Ha továbbra is csak ez a gondolkozás fog jellemezni téged, ha nem akarsz ebből kilépni, akkor valószínű, hogy te ma nem sokat tudsz kezdeni ezzel az igével. Sőt még az is meglehet, hogy egyenesen felháborodsz ez ige hallatán.

Ha megtanulsz hálát adni, annak az lesz a következménye, hogy hitben járva megpróbálod meglátni Isten veled való jó tervét.  (Prókai Árpád)

 

***************************************************************

A nap gondolata:

A hit félelem nélküli életre vezet: többé nem kell félnünk sem a jövőtől, sem a másik embertől. A hitből fakadó bizalom nem naivitás. Tudatában van a rossznak, mely jelen van az emberiségben, ahogy a mi szívünkben is. De a hit nem felejti el, hogy Krisztus azért jött el, hogy mindannyiunkat megmentsen. (Alois testvér)

******************************************************

Imádság:

Uram! Mennyi áldásodat veszem el! Köszönöm Neked! Tudom, mindenem Tőled van. Az életem, a szeretteim, a munkám, a percek, melyek tovatűnnek, és amelyeket megélhetek… Minden a Tied. Én is. Köszönöm hálás szívvel! Ámen

Napi Ige és gondolat

*****

4. november 19. szerda

***************************************************************

Hálaadás 2.

 

„…mindenért hálát adjatok.”  (1Thesszalonika 5,18)

 

Milyen sokszor mérgelődik az ember azért, hogy éppen most, minek is lehet örülni? Általában, ha két ember találkozik és elkezdenek beszélgetni, csakhamar azon veszik észre magukat, hogy az élet nehézségei felett kezdenek el siránkozni. Sokszor szinte sportot űzünk abból, hogy kinek van nagyobb keresztje.

Vajon ezt bízta volna ránk Isten? Minden bizonnyal nem! Ha valakinek lett volna oka a saját keresztjének nehézségei miatt siránkoznia, akkor az Jézus lett volna. Hányszor halljuk Őt afelett siránkozni, hogy milyen kereszt adatott neki? Ellenben hálát adni annál többször.

Vajon miért nem megy ez nekünk? Vajon miért nem tudunk több alkalommal úgy beszédbe elegyedni egymással, hogy ne mindig a keserűségeinkről számoljunk be? Minden bizonnyal a nézőpontunkkal van gond. Sokkal mélyebb sebeket ejtenek rajtunk a nehézségek, mint azok a dolgok, amikért gyakorta elfelejtünk hálát adni.

Isten ma bennünket szeretne formálni, csak nem biztos, hogy hagyjuk! Mindenki saját maga kell, hogy eldöntse, meg akar változni, vagy megfelel neki, hogy ilyen maradjon. Te mit szeretnél? Változást? Hidd el, előbb a nézőpontodon kell változtatnod, és akkor valóban sok minden megváltozik. (Prókai Árpád)

 

***************************************************************

A nap gondolata:

Az élő gyülekezet élő hitben járó családokból áll. Az istentisztelet a mennyei istentiszteletbe való bekapcsolódás, aminek előzménye van a személyes csendességben, és következménye van az élet istentiszteletének megélésében. Ez a személyes kegyesség azonban akkor áldásos, ha a Krisztus-test közösségében éli meg ki-ki ezt, építve a közösséget. (Tariska Zoltán)

******************************************************

Imádság:

Jézusom! A helytelen nézőpontomat Te fordítsd saját irányodba, mert ha rád tekint a hitem, akkor minden más is a helyére kerül. Ámen

Napi Ige és gondolat

*****

4. november 18. kedd

***************************************************************

Hálaadás 1.

 

„…mindenért hálát adjatok.”  (1Thesszalonika 5,18)

 

Egyszer volt egy nagyon szegény misszionárius család. Időnként kaptak különféle adományokat. Az édesapa sokszor elszomorodott a körülményeken, de egy napon támadt egy ötlete: keressük mindenben azt, aminek örülni lehet!

Egy alkalommal ismét kaptak a tengerentúlról egy adománycsomagot. Izgatottan bontogatták a kislányával. Nagyon meglepődtek, amikor egy mankó került elő a csomagból. Szomorúan kérdezte a kislány az édesapjától: most mi az, aminek örülni lehet? Mire az apa ekként válaszolt: most annak örülhetünk, hogy erre nincs szükségünk.

Amikor meg tanulunk hálát adni, azt sajátítjuk el, hogyan összpontosíthatunk életünkben nem a rossz, hanem a jó dolgokra. Te mire összpontosítasz életedben? (Prókai Árpád)

 

 

***************************************************************

A nap gondolata:

Minden imádságnak, minden áhítatnak, minden örömnek jó szóvá, jó tetté kell változnia. Lehet az egy tekintet, egy kézszorítás, egy elhallgatott vagy kimondott gondolat, egy parányi győzelem vagy egy égbe sugárzó hőstett, egy futó bocsánatkérés, egy meleg megbocsátás, egy apró szívesség, új áldozat: de az mind az Isten szüretjét gazdagítja s az örökkévalóság szőlőhegyeit tetézi áldással. Csak az a fő, hogy áhítatod tetté, hited szeretetté váljék, teljesen, maradék nélkül… (Ravasz László)

******************************************************

Imádság:

Uram! Köszönöm, hogy még abban is kereshetem a jót, amiben alig észrevehetően, de ott van, mert Te helyzeted oda. Ámen

Napi Ige és gondolat

*****

4. november 17. hétfő

***************************************************************

 

Mint akik újonnan születtetek nem romlandó magból, de romolhatatlanból, Istennek igéje által, amely él és megmarad örökké. (1Péter 1:23)

….Istennek igéje által, amely él és megmarad örökké. Isten igéje által születtünk ujjá, mert “a hit hallásból van, a hallás pedig Isten igéje által. /Róma 10:17/

Van, aki azt mondja, nem kell beszélnem Jézusról a hitetlen ismerősömnek, elég, ha kedves vagyok hozzá és szeretem őt és így “beszeretem” őt Isten országába. Valóban szeretni kell és kedvesnek kell lenni, de kicsit túlértékeljük a kedvességünket, ha azt gondoljuk, hogy az ki tud ragadni embereket a pokol tűzéből. Egyedül a Jézusba vetett hit tud üdvözíteni embereket, és ahhoz hallaniuk kell, hogy ki Jézus és mit tett értünk.
Isten igéje “megmarad örökké”, így az újjászületés romolhatatlan magja is megmarad örökké.

Isten a teremtésnél szólott, és meglett. Az új-élet teremtésénél is Ő az, aki szólt és meglett. Mert az Isten, a ki szólt: setétségből világosság ragyogjon, ő gyújtott világosságot a mi szívünkben az Isten dicsősége ismeretének a Jézus Krisztus arcán való világoltatása végett. /2.Kor.4:6/ (Prókai Árpád)

***************************************************************

A nap gondolata:

 Ha nem engednék meg, hogy az egész nap folyamán egyetlen szót is kiejtsek, ez egyáltalán nem érintené az imádságomat… Percről percre, pillanatról pillanatra, így vagy amúgy a szívem közösségbe lépne Istennel. Az imádság nekem olyan lényeges, mint a tüdőm lihegése és a szívem dobogása. (Spurgeon)

******************************************************

Imádság:

Köszönöm szavadat Uram, mely bennem hitet támasztott és formál napról napra – ha olvasom, hallgatom meg nem keményedett szívvel! Ámen

Napi Ige és gondolat

*****

4. november 16. vasárnap

***************************************************************

Mint akik újonnan születtetek nem romlandó magból, de romolhatatlanból, Istennek igéje által, amely él és megmarad örökké. (1Péter 1:23)

Újonnan születtem: mit jelent ez? “Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az; a régiek elmúltak, ímé, újjá lett minden.” /2.Kor.5:17/
A régi meghalt, elmúlt, a romlandó mag végleg megromlott, ki lehet dobni, hogy helyére kerüljön az új természet. A kettő együtt nem fér meg egymással. “ímé, újjá lett minden.” Minden, vagyis: minden! Mindent alá kell rendelnünk Istennek, egy részét sem tarthatjuk meg életünknek. Jézus mondja: “Mert aki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; aki pedig elveszti az ő életét én érettem, az megtartja azt.” /Luk.9:24/

Isten nem végez fél munkát. Ő mindent be tud és be akar tölteni.
Sokan kérik, hogy a Szentlélek töltse be őket, de a Szentlélek nem tudja betölteni őket, mert nem üresek. Félig vagy tele vannak saját magukkal.
“Senki sem vet pedig új posztóból foltot az ócska ruhára; mert ami azt kitoldaná, még elszakít a ruhából és nagyobb szakadás lesz.” /Máté 5:16/
Isten nem fogja a régi természetünket foltozgatni az ujjal, mert csak nagyobb szakadás lesz. Istennek egy akarata van a régi természet számára: halál!
Pál apostol azt mondja: “Krisztussal együtt megfeszíttettem.” Krisztus keresztjén ott van a mi ó-emberünk is. Ő már elvégezte, Ő már győzött! Higgyük ezt és fogadjuk el! (Prókai Árpád)

 

 

 

***************************************************************

A nap gondolata:

A kedvesség az a nyelv, amelyen a süket hallani tud, a vak pedig látni. (Mark Twain)

******************************************************

Imádság:

Életem ott van

Isten tenyerén

Azért nem félek én.

Bármi fáj nekem:

Mosolyog a szemem.

Száz jaj szó között is

bízom vakon,

Hitem fel nem adom!

Rám törhet vadul

Ezer baj, veszély-,

Isten így szól: Ne félj!

Miért is, mitől is

félhetnék én:

Az Isten tenyerén?

Napi Ige és gondolat

*****

4. november 15. szombat

***************************************************************

 „És ha Atyának hívjátok őt, aki személyválogatás nélkül ítél, kinek-kinek cselekedete szerint, félelemmel töltsétek a ti jövevénységtek idejét: Tudván, hogy nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből; Hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen bárányén, a Krisztusén.” (1Péter 1:17-19)

Ezen a földön csak jövevények, zarándokok vagyunk, útban a mennyei haza felé. Nem vagyunk itt otthon, nem telepedhetünk le, hanem azért vagyunk itt, hogy itt használjon minket az Úr, és itt, e földön legyünk bizonyság az Ő kegyelméről, az Úr Jézusról. Az Ige szerint az Ő levelei vagyunk.
Igen, élő levelek vagyunk melyeket Isten írt az Ő Szentlelkével a bűnösöknek: térjetek meg!

Péter apostol azt írja: ‘aki személyválogatás nélkül ítél, kinek-kinek cselekedete szerint’. Az hogy lehet, hát nem a Jézusban való hit alapján ítél? Itt azonban Péter nem a hitetlenekhez szól, hanem a már hívőkhöz, akik már megtértek. Egyszer meg lesznek ítélve a hívők cselekedetei. A fa, széna és szalma elég, mert értéktelen cselekedetek, saját emberi buzgóságból, esetleg emberi dicsőség hajhászásából, nem tiszta szándékból, nem az Úr dicsőségére, nem a Szentlélek ereje által cselekedtük azokat. Ami pedig értékes az megmarad, azt Isten megjutalmazza bőségesen, amit e jövevénységünk alatt cselekedtünk, aszerint hogy a hit cselekedetei voltak-e, Isten akarata szerint volt-e és Istent dicsőítettük-e vele. Igen, egyszer fény derül minden cselekedetünk értekére, és könnyen lehet, hogy amit mások vagy mi magunk jónak tartottunk, Isten előtt nem ér semmit, a tűzre vele.

Isten megváltott minket Jézus vére által a szüleinktől örökölt hiábavaló, bűnös életünkből. Nem élhetünk ezután már abban.

Megérte Jézusnak meghalni, azért amiért most te élsz? (Prókai Árpád)

 

 

 

***************************************************************

A nap gondolata:

Sehogy sem tetszett nekem, amikor láttam, hogy az emberek csak tantételeket fogadtak be anélkül, hogy megismerték volna Jézus Krisztust, vagy saját megváltásuk szükségét. (John Bunyan)

******************************************************

Imádság:

Uram Jézus! Köszönöm értem is meghozott, szeretetből fakadó áldozatodat. Hálából szeretnék Neked élni, a Te dicsőségedre. Ámen

Napi Ige és gondolat

*****

4. november 14. péntek

***************************************************************

 

„És ha Atyának hívjátok őt, aki személyválogatás nélkül ítél, kinek-kinek cselekedete szerint, félelemmel töltsétek a ti jövevénységtek idejét: Tudván, hogy nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből; Hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen bárányén, a Krisztusén” (I.Péter 1:17-19)

Ha valaki egész vagyonát rákölti valamilyen gépre, és kiderül, hogy az a gép alig működik, alig lehet használni, mit gondolunk, hogyan érez az illető? Nyilván bosszús, szomorú és mérges. Akkor gondoljunk most arra, hogy Isten a legdrágább kincset áldozta fel értünk, egyszülött Fiát adta értünk, hogy megvásároljon, megváltson minket Magának. Ezt szem előtt tartva meg kell kérdeznünk magunkat: minket is alig lehet használni? Mi is ilyen csikorgó-nyikorgó gépek vagyunk, amely mindig elromlik, leáll? Isten megvásárolt minket a szeplőtelen Bárány vérén, azért hogy Neki dicsőséget szerezzünk, hogy Érte éljünk, hogy Istent felmagasztaljuk ebben a `gonosz és párazna nemzetségben`, hogy az Ő világossága legyünk ebben a sötétségben, és nem pedig azért, hogy e sötétségben otthonosan érezzük magunkat. Azért mondja Péter apostol: félelemmel töltsétek a ti jövevénységtek idejét. (Prókai Árpád)

 

***************************************************************

A nap gondolata:

Az egyéni csendesség nem hasonlítható a házi feladat megtanulásához, és a Biblia sem egy könyv a sok közül, melyet értelmünkkel akarunk megközelíteni. Elsődleges célunk nem az, hogy az Ige tökéletes ismerői legyünk, hanem az, hogy engedjük, hogy az ige vezessen bennünket. (Elizabeth Leake)

******************************************************

Imádság:

 

Én Uram, én Istenem!

Eléd hozom az egész életemet, örömeimet, és a nehéz pillanatokat is. Hálát adok Neked a mélységekért és a magasságokért is. Köszönöm, hogy arra is tanítasz, hogy ne csak kérjek Tőled, hanem Téged akarjalak megismerni. Mutasd meg Uram teljes valódat, jöjj egészen közel.  Kérlek, szólj hozzám minden nap, beszélgess velem Édes Gazdám! Ámen (S.A.)

Napi Ige és gondolat

*****

4. november 13. csütörtök

***************************************************************

 

Megszakíthatatlan folyamatosság – 4.

 

Örök rendelkezés ez. (3Móz 24:9)

 

E mai Igéhez az ezt megelőző napokban beszéltem a folyamatosság gondolatáról, mert Isten az ószövetségi rendelkezésekben ugyanezt kéri: szüntelenül égjen a mécses az Isten sátorában, és szüntelenül legyenek ott a testi-lelki tápláltatást ígéretét hordozó szent kenyerek. „Örök rendelkezés ez.” Ahogy megfogalmazta valaki: lelki küldetést és feladatot jelent ez, hiszen nem véletlenül ismétlődik többször is az „örök” szó. A hívő nép világító példája, valamint az Úrtól jövő lelki táplálék továbbadása jelenti Isten örök rendelését népéhez minden korban. Eleget teszünk-e ennek mi is? Vagyunk-e világosság, amely mutatja az utat a világ sötétségében, és aki kapcsolatban vagyunk Jézussal, az élet kenyerével, ezzel tápláljuk-e a reánk bízottak életét? Világító, tápláló-e életünk lelkiképpen? Láttuk ma számtalan példán keresztül: ha hűségesen állunk rendelt helyünkön, akkor Isten folyamatos szeretete rajtunk keresztül is áradhat ebben a világban. Örvendezzünk ennek a küldetésnek, vegyen részt ebben életünk, mint akik rátaláltak az örök, bennünket szüntelenül szerető Istenre! (Berencsi Balázs)

 

***************************************************************

A nap gondolata:

A hívő élet szerelmes élet. A hívő nem önmagába, nem hitébe, nem megtérésébe szerelmes. S nem a szenvedély vagy indulat által, hanem a Szentlélek által töltetik szívébe a szerelem. Szerelmese: Jézus. (Visky Ferenc)

******************************************************

Imádság:

Köszönöm Istenem a Tőled jövő lelki eledelt, melyet továbbadhatok mások számára. Add, hogy ez a felelősség átjárja a lelkem. Ámen

Napi Ige és gondolat

*****

4. november 12. szerda

***************************************************************

 

Megszakíthatatlan folyamatosság – 3.

 

Örök rendelkezés ez. (3Móz 24:9)

 

Fel kell ismernünk, hogy Isten a folyamatosságot ajánlja népének és elvárja tőlünk is. „Szüntelen imádkozzatok!” – tanítja a Biblia a könyörgéseinkre nézve ugyanezt. De az Igében való növekedésünk is a folyamatosság jegyében fogan. Ezért van bibliaolvasó kalauzunk (Kálvin: lectio continua). Valójában ezek a gondolatok mutatják, hogy a hűség tartja fenn a világot, amely hűséget Isten oltotta bele a szívünkbe.

Beszédes példa volt mindig is számomra, hogy volt egy ismerősöm, aki nagyon jó képességekkel rendelkezett és mindig megelégedett azzal, hogy az órán ülve gyorsan felfogta a dolgokat. Volt, amire elég volt ez, de volt, aminek neki kellett volna ülni és megtanulni, bevésni a tanultakat. Ezzel szemben van egy olyan ismerősöm is, aki közepes tanuló lévén rákényszerült, hogy naponta sokat tanuljon. S most ő egyetemen van, egész sokra eljutott tanulmányai terén, míg előző ismerősöm semmire sem vitte, csak vegetál, mert elmulasztotta a folyamatos, alapos tanulást.

Az Úr dolgaiban való gyarapodáshoz is ez szükséges. Isten nem kér tőlünk egyebet, mint hűséget. Hűséget az Ő követésében, az imádkozásban, a Biblia olvasásában, a szolgálatban. Mindezt azzal a hittel cselekedve, hogy a többit Ő el tudja végezni bennünk és általunk. (A hit és a hűség ezért is ugyanez a szó a Biblia eredeti görög nyelvén – pisztisz -, ami szintén elgondolkodtató!) Így lehet Istené a dicsőség, nem a mienk. Az ember dicsőségkeresése látszik megmutatkozni ebben is. Ilyenkor van, hogy nem folyamatosan olvassa valaki a Szentírást, hanem azt mondja, én már egyszer az egész Bibliát elolvastam. Ez inkább a teljesítményről beszél. Ugyanígy a szolgálatokban is, sokan jobban szeretik az egyszeri, nagy erőbedobással járó szolgálatot, mint a folyamatos, hűséges jelenlétet, amely sokkal többet tehet a gyülekezetért, ha valaki csak a legapróbb dolgot vállalja is fel. Isten tehát nekünk, folyamatosságot szerető embereknek ugyanezt a hűséges viszonyulást ajánlja. (Berencsi Balázs)

***************************************************************

A nap gondolata:

Ha stresszes vagy, ez azt mutatja, nem bízol eléggé Istenben.

******************************************************

Imádság:

Uram, sokszor engedem, hogy a stressz uralja az életemet. Nekifeszülök, hogy elérjem céljaimat saját erőmből, és elfelejtek a Te erődre hagyatkozni. Segíts bíznom Benned, hogy el tudjak lazulni a Te nagy szeretetedben. Köszönök minden áldást, amivel az utamat kíséred. Jézus nevében, Ámen (Cs.M.)

Napi Ige és gondolat

*****

4. november 11. kedd

***************************************************************

 Megszakíthatatlan folyamatosság – 2.

 

Örök rendelkezés ez. (3Móz 24:9)

Ha életünk eredményeire gondolunk, akkor láthatjuk, hogy sok mindenben akkor van gyümölcse munkánknak, ha folyamatosan dolgozunk valamin. Aki egy kicsit ebbe is, abba is belekap, az valójában semmit sem végez el az életben. Ugyanezt várjuk el másoktól is. Manapság, ha szolgáltatásokat veszünk igénybe, amikért fizetünk, elvárjuk, hogy álljon rendelkezésre az ügyfélszolgálat. Biztonságérzetet ad az ilyen rendelkezésre állás, hogy a szolgáltatás folyamatos, és így érdemes érte fizetni.

Ugyanígy jelen van a folyamatosság gondolata a hitéletünkben is. Ha pl. a liturgiára gondolunk, akkor láthatjuk, hogy az istentiszteleti cselekvések újra és újra ismétlődnek. Minden vasárnap van istentiszteletünk, és a folyamatosan felcsendülő harang szava jelzi Isten meg nem szűnő szeretetét és hívogatását. Ez is jelzi a folyamatosságot. Beleremeghet a szívünk, hogy mi lenne, ha Isten egyszer szeretne, egyszer nem. Egy életünkkel játszadozó isten veszélyesebb lenne, mintha nem szeretne bennünket egyáltalán. Kegyelme mutatója, hogy szeretete örök. Hűsége változhatatlan. Építhetünk Őrá! Nekünk embereknek, akik szeretjük a kiszámíthatóságot, azt üzeni a üzeni a Szentírás: „Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz!” (Zsid 13.8) Isten hűségét és annak folyamatosságát csodálhatjuk népével való kapcsolatában is. Amikor népe elhajlott tőle, ő mégis azt mondja: „Örök szeretetettel szeretettelek, azért vontalak magamhoz hűségesen!” (Jer 31.3) Így bizonyította meg Isten hűségét és mutatta meg, hogy az elveszett, szüntelenül változékony emberi szívet, éppen ezzel a folyamatos szeretettel lehet megnyernie. Ma nyűgözzön le bennünket ez a folyamatosság, hűség és kitartás, ami Istenből árad! Vezessen el arra, hogy bátran bízzuk magunkat Istenre! Árad ez az isteni gondviselés reánk való testi gondoskodásából, de a lelki javakat kínáló törődéséből is. Istent a Biblia sokszor mutatja be olyan alapnak, mint a kőszikla, akire nyugodt szívvel építhetünk. Felépíthetjük egész életünket erre az örök kőszirtre. „Örök kőszálra állva a lelkem megpihen” – mondja egyik énekünk (459). Jézus tehát megbízható, reá szüntelen számíthatunk. (Berencsi Balázs)

 

***************************************************************

A nap gondolata:

Ha nem változtatunk, nem növekszünk, és ha nem növekszünk, akkor nem is élünk igazán. A növekedés biztonságunk átmeneti feladását követeli. Azt jelenti, hogy feladjuk az ismerős, de korlátozó mintákat; a biztonságos, de örömet nem adó munkát; értékeket, melyekben már nem hiszünk; kapcsolatokat, amelyek értelmüket vesztették. Félünk megtenni egy új lépést, pedig éppen az ellenkezőjétől kellene legjobban félnünk. (Gail Sheehy)

******************************************************

Imádság:

Jézusom! Köszönöm, hogy te folyamatos szereteteddel velem vagy. Áldalak érte. Ámen